2017. december 14. , 17:44
Köszöntjük Szilárda nevű kedves olvasóinkat!
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
         1  2  3
 4  5  6  7  8  9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Gödöllő Város hivatalos Facebook-oldala



GÖDÖLLŐ VÁROSI NET TV



































A Gödöllői Szimfonikus Zenekar hangversenybérlete 



Múzeumok

Gödöllői Városi Múzeum

Szabadság tér 5.
Magyarországon egyedülálló kiállításokat mondhat magáénak a város egyik legrégibb épületében, a Hamvay-kúriában működő, 2001-ben az "Év múzeuma", 2002-ben "Gödöllő Városért" címmel kitüntetett múzeum: itt látható az ország egyetlen állandó szecessziós kiállítása, az országos cserkészgyűjtemény, egy teljesen felszerelt szatócsbolt és egy hajdanvolt borbélyüzlet.

A múzeum négy állandó tárlata közül legrégebbi a helytörténeti, melynek első darabjait, 1952-ben, Heltai Miklós történelemtanár és diákjai kezdték gyűjteni. Helytörténeti Gyűjteménnyé 1978-ban vált, Polónyi Péter művelődési felügyelő munkája nyomán, majd vezetésével. A műemléképület teljes felújítása -1998-1999- során előtűntek a barokk kori festmények- a keretes tájképek ma is a barokk szobában láthatók.

Gödöllő, a nyitott város

Helytörténeti kiállítás
Gödöllő a XVIII. században a Grassalkovich-uradalom központja volt, az 1867-es kiegyezés után pedig koronauradalom lett. Ezeket a időket idézik a tárlókban látható tárgyak és dokumentumok, leggazdagabb a XX. századi gyűjtemény, amikor Gödöllő divatos királyi nyaralóhely volt. Érdekesek az enteriőrök is: Ambrus Zoltán, a város szülötte híres író-kritikus-lapszerkesztő és a művésztelep egyik alapítójának, Nagy Sándornak bútorai, személyes tárgyai, de itt látható egy szép garnitúra Ady szerelme, Brüll Adél-Léda gödöllői otthonából is. A kiállítás arról is képet ad, hogy az őslakos református földművelők, a betelepülő katolikus iparosok, az izraelita kereskedők, az értelmiségiek és a művészek hogyan alakították, gazdagították a város képét.

A gödöllői művésztelep (1901-1920)

Képző- és iparművészeti kiállítás
A gödöllői művésztelep (1901-1920) a magyarországi szecesszió egyetlen szervezett társulása volt. A Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Remsey Jenő, Toroczkai Wigand Ede, Mihály Rezső által alkotott telep központját a szövőműhely képezte, melynek termékei alapozták meg az európai hírnévre szert tett gödöllői szőnyeg fogalmát. A témakörben országos gyűjtőkörrel rendelkező Gödöllői Városi Múzeum kiállítása az összművészet jegyében alkotó gödöllői mesterek sokoldalú munkásságát mutatja be.

Zsivajgó természet

Természetrajzi- és vadászattörténeti kiállítás
A fejedelmi vadállományáról, királyi vadászterületeiről híres Gödöllői dombvidék, a Gödöllői Tájvédelmi Körzet változatos élőhelyei közül hármat mutat be. A dioráma a gyertyános tölgyes élővilágát szemlélteti az itt élő emlős- és madárfajokkal, mellette a tisztásokkal váltakozó nyílt mocsarasodó erdő világa és a nyílt vizű nádas tó látható.

A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig

Történeti kiállítás
"Gödöllő a magyar cserkészet fővárosa" jelmondat a város és a cserkészet közel 100 éves történelmi kapcsolatát fejezi ki. Az 1930-as években a világ 5 földrészéről érkező cserkészei Gödöllőn tartották találkozóju-kat : 1933-ban a fiúcserkész világtalálkozót (Gödöllői Jamboree), 1939-ben a leánycserkész világtalálkozót (Pax Ting). Itt állítottak cserkészszobrot 1943-ban és a máriabesnyői temetőben nyugszik a jamboree magyar főcserkésze, gróf Teleki Pál miniszterelnök, cserkészliliomos kereszt alatt. Sírja a magyar cserkészet kultuszhelye.

2009. október 20-án a múzeumban megnyílt a Budapestről Gödöllőre költözött országos állandó cserkészkiállítás. Az 1994-ben Bokody József által alapított cserkészgyűjtemény a Magyar Cserkészszövetség és Gödöllő Város Önkormányzata megállapodása alapján került a Gödöllői Városi Múzeumba, míg a dokumentációs anyag a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központba. A több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként létrejött, hazánkban páratlan anyag és a gödöllői múzeum anyagából olyan kiállítás jött létre, mely életképekben, tárgyakban, fotókban a legteljesebb módon mutatja be a magyarországi cserkészet történetét, a gödöllői cserkésztalálkozók dokumentumait.

Becses emlék Zita királyné - 1925-ben egy kőszegi cserkészcsapatnak ajándékozott - zászlaja, a cserkészet megalapítója, az angol Baden-Powell 1933-ban a gödöllői jamboree után kelt, Horthy Miklósnak írt levele, egy gödöllői cserkészbolt árukészlete és a cserkésztábort a tábori élet kellékeivel megidéző enteriőr.

A cserkészkönyvtár és a levéltári anyag a Gödöllői Városi Információs Központ és Könyvtárba költözött és vált kutathatóvá.

Kulturális városnéző séták

Gödöllő híres szülöttei - Török Ignác honvédtábornok, aradi vértanú, a gyermekkorát Gödöllőn töltő Sík Sándor papköltő-, a városban Európa-hírű művésztelepet alapító Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Remsey Jenő vagy az életük válságos szakaszaiban itt menedéket találó írók, költők, hírességek - Ambrus Zoltán, Brüll Adél, Ottlik Géza - gödöllői életének ránkmaradt emlékeit mutatják be a Gödöllői Városi Múzeum városnéző sétái: az
Nyitva tartás:
szerda - vasárnap 10 - 16 óra

Jegyárak:
  • felnőtt (26-62 év): 600,-Ft
  • diák: 300,-Ft
  • nyugdíjas: 300,-Ft
  • családi (2 felnőtt + 2 gyerek): 1.000,-Ft
  • felnőtt csoport (15 főtől): 450,-Ft/fő
  • kedvezményes csoportos belépő (15 főtől): 250,-Ft/fő
  • ingyenes belépés: a 28/2007-es Kormány rendelet szerint, és a gödöllői iskolás csoportoknak
  • fotózás díja: 250,-Ft

Tárlatvezetés:
előzetes bejelentkezésre: magyar, angol, német, francia nyelven

Elérhetőség:
Gödöllői Városi Múzeum, 2100 Gödöllő, Szabadság tér 5.
Telefon: 28/ 422 002, 421-997
 


Bővebb információ: http://godolloimuzeum.hu/